Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Bartha László Tanulmányok

  1. Bartha László - Nádvágók
    1. Hátoldalán képcsarnok vállalat cimke.
      Kiállítva: Műcsarnok, Budapest, 1974 okt. 11-nov.3-ig.
      Szombathelyi Képtár, Szombathely,1988.
      Tihanyi Múzeum,Tihany 1978.
      Petőfi szinház, Veszprém,1990.
      Reprodukálva: Műcsarnok, Bartha László festőművész kiállítása,1974, 29-es kép.
      Tihanyi Múzeum,Bartha László festőművész kiállítása,1978,3-as kép. Solymár István:Bartha, Corvina kiadó,1966.17-es kép.

  2. Bartha László - Hazatérők
    1. Irodalom: SOLYMÁR István, Bartha, (A Művészet Kiskönyvtára, 4), Budapest, Corvina, 1966.
      HORVÁTH György, Bartha László, (Corvina Műterem), Budapest, Corvina, 1978.
      Bartha László festőművész kiállítása, rend. HERCZEG Ibolya, kiállítási kat., Budapest, Erns
      Hátoldalon: Nemzeti Szalon címke: Szinyei Társulat kiállítása

  3. Bartha László - Műteremben


    1. Bartha leveléből idézet: "...hinni kell abban, hogy a szerencsés pillanatokban kezembe akad a kormozott üveg, amelyen keresztül a napba nézhetek. És itt érkeztem el a Műterem című képhez. A festővászon az én kormozott üvegem, ha nincs előttem, semmit sem láthatok. A műterem rövidülő falain ülnek az emlékképek sokasodó rétegei, melyek annál többen lesznek, minél jobban öregszem. Ez az átélt és reális világ képe, maga az élet, s mivel a műteremben szembetalálja magát, amit a festő szembe tud szegezni a valósággal és a múlandósággal, az a szín, a forma, a ritmus, az arányok és a vonal, a tiszta benyomások átlátszó világa, s a jelrendszer, amely által ez kifejezésre juthat, tehát a Műterem valóban az életről és a művészetről szól. Ez a két világ nem más dimenzió lakója, mégis más - más síkon helyezkedik el, de a műterem festetlen falain akadálytalanul egyesül a két világ, s a vásznon egymásba kapaszkodva egységbe forrnak össze, s kiteljesedik az a világkép, mely, úgy látszik, mégiscsak az enyém, s már - már könnyebbnek tűnik a helyzetem..."

      Az 1959 - es Műterem képen jobbra mély kék hátterű, nyitott ablak kitárt szárnyai előtt virágok állnak több vázában, a sok képéről már megismert kis szekreteren. Baloldalon, műterem nyitott ajtaján át a festőállvány előtt áll a festő, megkezdett vásznán felvázolva az előtte ülő akt vonalrajza.

      E kompozíció a sík és a mélybe vezető távlatok együttese. Míg a jobboldalát a művész lezárja az ablakon túli kék háttérrel, addig a jobboldali lilás rózsaszín, mélységet érzékeltetően ad távlatot, azáltal is, hogy előtte, a műterem előtti szobasarokban egy asztalon a festő palettáján, az ablaküveg fénye tükröződik. A távlatnyitással egy mozgalmas, többsíkú képtérben többszörös nézőpontot ad. E lebegő hangulatú kép, erősen franciás könnyedséget sugall. A megtört síkokkal szabdalt képfelület gazdagon árnyalt, erőteljes lendületű, a vékony ecsetvonásokkal megoldott mű - mint a többi műterem képe is, - az állandóság jelképe Bartha művészetében.


      A művészt 1927 - es Önarcképe máris egy idegen fiatal, nagytehetségű, kiforrott festőnek mutatja. Ekkor végezte tanulmányai első évét a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Benkhardt Ágost növendékeként. Művészetét ez időtől kezdve tartották és tartják számon. Főiskolai tanulmányai után, a 30 - as években a nagyhírű Magyar Akadémián találjuk.

      Budapestre visszatérve, Erdélybe utazott tovább, - ahonnan indult is, - és az 1940 - es évek első esztendeit ott élte át. Mindenhonnan képekkel megrakodva tért vissza a fővárosba. Ezeket az állomásait egy - egy, azóta is mérföldkőként számontartott műve jelzi.

      Közben családot alapított, feleségül vette a fiatal, tehetséges festőnőt, az ugyancsak Benkhard tanítvány Karácsonyi Irént, akitől két gyermeke született.
      Utazásai mind meditációra, elmélyülésre késztették a komoly gondolkodású, finom érzékenységű festőt. Ha nem is a helyszínen dolgozta fel a látványt és a mögötte lévő világot, hazatérve, egyre több műve született ezekből az élményeiből. Egyre mélyebbről tört fel benne az a mély gondolatiság, érzelemgazdagság, amely hol tragikusan, hol líraian álomszerű szépségekben nyert formát műveiben.

      Az 50 - es években sorsa úgy alakult, hogy második feleségével, Veronikával, Tihanyba költözhettek. Ugyanoda tért vissza, ahol már a 30-as évek is ösztönzőleg hatottak rá. Balatoni képeinek sora következett. Leginkább a téli tó látványa ragadta meg, felülnézetből, műterméből, a jégvilág hangulata.

      Nem volt a szocialista realizmus - az 50 - es évek uralkodó stílusának - művelője. A maga különös látásmódján keresztül mégis megragadta őt az ajkai alumíniumkohó látványa, a kémiai laboratórium, a pályaudvar sínhálózatának elegáns vonalvezetése. A cirkusz világának ihletésére képek sorát jelenítette meg. Ugyanúgy mélyen érdekelte a mitológia és a biblikus jelenetek már - már jellé sűrűsödött megfogalmazása.

      Festészeti munkásságát leginkább a belső élmények sugallta képek jelentik. Meditatív és elmélyedő egyéniségéből született művei legtöbbje a valóság talajáról indult, e szépségek vezették egyre beljebb, egyre mélyebb rétegekbe. Átformálta a látványvilág adta benyomásokat és filozófikus gondolatisággal ragadta meg és örökítette meg képeiben ahol élt, amerre járt vagy megfordult.

      Élményeit sok esetben a színvilágából eredeztethetjük. Szintetizáló összegzésként a nonfigurációt is felhasználta a hangulat közlésére. A lényegretörő jel - és színvilággal egyre általánosabb régiókba emelte az egyedi jelenségeket és gazdagon telítette képsorokká alakított élményeit.

      Színeinek képépítő jellegén túl, ezek erős érzelmi töltéssel telítettek. Mindig hangulatot, érzést és szuggesztív vonásait közvetíti. A kontúrvonalak nélküli színek, foltok adják a kompozíció lényegét, olyan rendbe szedve, hogy mindennek jelentése és jelentősége van. Térformáló erejű színkapcsolatai, a mélyülő vagy síkban tartott képeinek jellemzésére is szolgálnak.

      Képépítési elemei között a természet organikus rendjéből fakadó vonal - és színhálózatok sora mellett az épített tér szinte teljesen lemeztelenített váza, költőiséggel elénk állítva, adja Bartha művészetének kulcs - megoldását. Képei sokszor felülnézetből ábrázolt kompozíciók, vízszintes és függőleges vonalrendszerre épülnek bár a szerkezetesség gyakran elfedi a színekkel oldás igénye és kényszere.
      Franciás ízű festőnek ismerjük Bartha Lászlót, bár kézzelfogható jelét nem adta sohasem annak, hogy a Párizsi Iskola tagja bármelyikének hatása alá került volna és az ő szuverén önálló festői világát befolyásolta volna, könnyed ecsetkezelésével, finom eleganciájával, színeinek atmoszférikus lebegésében képei mégis idézik a francia művészet halhatatlanjait. Őt is sorolhatjuk a Párizsi Iskola tagjának.

      Bartha László, - a sokoldalú művész, hiszen festészeti munkássága mellett díszletterveket, könyvillusztrációkat is készített, - 90. életévében, 1998 - ban hunyt el. A már életében nagyrabecsült művészt, - életművének befejezése után, - most kezdhetjük el művészettörténetünk rendjében a helyére állítani. E nagy és szép gyűjtők, külföldi múzeumok és galériák már életében felfedezték őt és így művei nagy része külföldre került.

      E Műterem képe a derecskei patikus, Benkő Ferenc kiváló gyűjteményének becses darabjaként volt eddig ismert, mivel őszinte barátság fűzte őt a festőhöz, Bartha Lászlóhoz.

      K. M.
  4. Bartha László - Egy kisváros topográfiája IV.
    1. Kiállítva:
      - Bartha László festőművész kiállítása. Műcsarnok, Budapest, 1985. január 18. – február 24.; Lovagterem, Jurisich Vár, Kőszeg, 1985. július 1–21.
      katalógus: 40.