Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Bartha László (1908-1998)

Életrajz

festő, grafikus
Kolozsvár, 1908. augusztus 5. – Kőszeg, 1998. január 5.

Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban fejezte be. Első egyéni kiállítására 1942-ben került sor, de a KUT és a KÉVE művészegyesületek tagjaként már korábban szerepelt kollektív bemutatókon. 1937-ben Rómába kapott ösztöndíjat, 1946-tól két évet töltött Franciaországban, ide tanulmányútjai során többször visszatért. 1950-1951-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában dolgozott restaurátorként. 1957-től többször megfordult a miskolci művésztelepen.

1926-1933: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Benkhard Ágost. 1942: a Szinyei Társaság nagydíja; 1962: Egry-díj; 1963: Munkácsy-díj; 1971: Nemzetközi Biennálé díja, Muraszombat; 1972: Egri Akvarellbiennálé díja; 1973: Nemzetközi Biennálé, Muraszombat, fődíj; 1975: érdemes művész; 1984: kiváló művész; 1993: Kossuth-díj. 1937-1938-ban Olaszországban volt tanulmányúton, 1946-1948-ban a francia kormány ösztöndíjasaként Franciaországban volt tanulmányúton, ahova több hónapos tartózkodásokra többször (1960, 1962, 1967, 1972) visszatért. 1950-1952-ig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként restaurálással foglalkozott. 1955-1968 között Tihanyban, azután Kőszegen élt és dolgozott; 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. A nagybányai művésztelep hagyományait átörökítő Miskolci Művésztelepen többször dolgozott. A közvetlen tájszemléletre, motívumtanulmányozásra alapozott szemléletét, művészi karakterének kialakulását Ferenczy Károly oldott festőisége befolyásolta talán a legnagyobb mértékben. Első, realista szemléletű alkotói periódusában is ott van már a tartózkodó, márómár rejtőzködő egyéniség sajátosan bensőséges, vallomásos karakterű alkotói intonációja, kialakuló egyéni lírája. A 60-as évek elejéig tartó lírai realizmusának formaképletei, megjelenítési módszerei és színhasználata hazai hagyományokra alapított, ám franciás ízléssel gazdagított. A 60-as, 70-es években - a lírai alaphangot megtartva - a műveken főszerepet kapott motívumok, motívumegyüttesek struktúrája változik: térbeli ritmusokká, ritmusképletekké, jelegyüttesekké, asszociatív színrendekké nemesülnek. Pályazáró alkotói periódusában a magyar festészet posztmodern irányzataihoz ugyanúgy találhatni utalásokat, mint festészetünk lírai absztrakt vonulatához. Színvilága két ellentétes póluson, a fehér-világos és a szürke-fekete terrénumában, valamiféle tört, misztikus belső ragyogásban teljesedik ki. Tollrajz és gouache illusztrációi, illusztrációsorozatai közel 60 kötetben jelentek meg. Néhány példa: Guillevic: Föld és víz, Budapest, 1962; Áprily Lajos: Jelentés a völgyből, Budapest, 1965; Babits Mihály: Halálfiai, Budapest, 1972; Arnold Zweig: Grisa őrmester, Budapest, 1975; François Villon: Összes versei, Budapest, 1979; Thomas Mann: Válogatott elbeszélések, Budapest, 1974. Díszletterveket is készített: G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz, Madách Színház, 1946; J. Osborne: A komédiás, Katona József Színház, 1958; A. Miller: Pillantás a hídról, Petőfi Színház, Veszprém, 1961; Szigligeti Ede: Liliomfi, Petőfi Színház, Veszprém, 1962; F. Dürrenmatt: Fizikusok, Nemzeti Színház, Miskolc, 1966; Németh László: Az írás ördöge, Nemzeti Színház, Szeged, 1970; Madách Imre: Mária királynő, Nemzeti Színház, Szeged, 1971; Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen, Petőfi Színház, Veszprém, 1974. Pályája első másfél évtizedében a KÉVE, a Nemzeti Szalon, a Szinyei Fiatalok, az Alkotás Művészház és a Képzőművészek Új Társasága kiállításain, valamint a Nyolc festő, nyolc szobrász képzőművészeti csoport tárlatain szerepelt munkáival. 1957 óta országos és csoportos tárlatokon (pl.: Országos Képzőművészeti kiállítás, Balatoni Nyári Tárlat, Debreceni Nyári Tárlat, Országos Akvarell Biennálé) rendszeresen kiállított.
Mesterei:
Benkhard Ágost.

Egyéni kiállítások
1942  Ernst Múzeum, Budapest
1947  Galerie Guenegaud, Párizs
1948  Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
1958  Csók Galéria, Budapest (kat.)
1960, 1962  Galerie du Passeur, Párizs
1965  Csók Galéria, Budapest
1967  Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
1968  Savaria Múzeum, Szombathely
1970  Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.)
1971  Csók Galéria, Budapest , La Galerie, Párizs , Medgyessy Terem, Debrecen
1973  Helikon Galéria, Budapest , Savaria Múzeum (kat.), Szombathely
1974  Műcsarnok, Budapest
1975  Maison de la Culture, Bukarest
1976  Künstlerhaus, Graz , Guggenheim Gallery, London
1978  Tihanyi Múzeum, Tihany , Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1980  Vigadó Galéria, Budapest
1982  Pécsi Galéria, Pécs
1983  Schlossgalerie, Detmold (Német Szövetségi Köztársaság) , Korunk Galéria (kat.), Kolozsvár
1985  Műcsarnok, Budapest , Jurisicsóvár, Kőszeg
1988  Szombathelyi Képtár, Szombathely , Miskolci Galéria, Miskolc
1989  Vigadó Galéria, Budapest
1990  Modern M., Ljubljana
1992  Al Galerie, Stuttgart
1993  Al Galerie, Stuttgart , Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat.)
1998  Vigadó Galéria, Budapest , Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Válogatott csoportos kiállítások
1938  Palazzo Falconieri, Róma
1948  Musée d'Art Modern, Brüsszel
1949  Varsó - Krakkó
1958  Antwerpen
1961  Museum Rath, Genf - Helsinki
1964  Gircolo delle Arti, Locarno
1965  Helsinki - Österreich Haus, Bécs
1966  Petit Palais, Párizs
1967  Royal Institute Gallery, London - Új-Delhi - Varsó
1968  Folkwang Museum, Essen - Limburg
1969  Sao Pauló-i Biennálé - M. Grinaldi, Cagnes-sur-Mer
1969, 1971  Landes Galerie, Eisenstadt
1972  26e Salon des Réalités Nouvelles, Párizs
1973  Modern Művészet Múzeum, Belgrád
1979  Landesgalerie, Eisenstad
1980  Künstlerhaus, Graz
1985  Art Expo, Palais des Congrés, Montreal
1986  Taidemuseo, Pori (FIN) - Magyar Intézet, Párizs - Salle de Flore, Dijon
1987  Galerie der Künstler, München.

Művek közgyűjteményekben
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom
Kállai E.: A Képzőművészek Új Társasága kiállítása a Nemzeti Szalonban, Új Idők, 1936/10
~: Párizsi levél, Szabad Művészet, 1947/1-2.
Rabinovszky M.: (kat., Népművelési Központ, Budapest, 1948)
Dobrovits A.: (kat., Csók Galéria, 1958)
Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1958
Thiery Á.: ~, Jelenkor, 1963/7.
Láncz S.: ~ újabb képei, Művészet, 1964/11.
Láncz S.: ~nál, Művészet, 1965/5.
Solymár I.: ~, Budapest, 1966
Frank J.: Látogatóban ~nál, Élet és Irodalom, 1966. július 9.
Hárs É.: (kat., Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1967)
Zsolnay L.: ~ról, Művészet, 1968/7.
Köpeczi B.: ~, Művészet, 1970/1.
Vayerné Zibolen Á.: (kat., Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1970)
Solymár I.: (kat., Savaria Múzeum, Szombathely, 1973)
Miklós P.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1974/8.
Rózsa Gy.: Eszmecsere ~ Petőfi Tündérálom című költeményéhez készült illusztrációiról, Kritika, 1974/11., 1975/5.
Horváth Gy.: The Transformations of a Painter, New Hungarian Quarterly, 1975/8.
Bereczky L.: (kat., Csók Galéria, Budapest, 1978)
Bertha B.: ~ festői világa (kat., Kőszeg, 1978)
Domokos J.: Bartha varázsa (kat., Helikon Galéria, Budapest, 1978)
Horváth Gy.: ~, Budapest, 1978
P. Szűcs J.: The Fascination of the Garden, New Hungarian Quarterly, 1979/73.
Domokos G.: Bevezető a "Korunk Galériája" ~ kiállításához (kat., Kolozsvár, 1982)
Szelestey L.: Pályám emlékezete, Életünk, 1983/9.
Rideg G.: Egy fél évszázados festői pálya, Művészet, 1985/5.
Lóska L.: Túl a látványon, Művészet, 1985/5.
Frank J.: Landscapes, Ladders, Leaves, New Hungarian Quarterly, 1985/99
Bertha B.: Ismerős léptek nesze, Élet és Irodalom, 1989. február 10.
Horváth Gy.: Líra és történelem (kat., Ernst Múzeum, 1993)
Sümegi Gy.-Tóth P.: Idekint és odabent, Békéscsaba, 1994.

Lexikális referencia